A munkaerő-közvetítés fejlődése: mit tanultunk az évtizedek során?
Az ösztönös kiválasztástól a digitális folyamatokig — mi változott a toborzásban, és mi az, ami ma is meghatározza a sikert?
A merész terjeszkedéstől egy feltörekvő régióban egészen addig, hogy a közép-európai munkaerő-közvetítés egyik meghatározó szereplőjévé vált: a Grafton története jó időzítésről, ösztönös üzleti érzékről és olyan kapcsolatokról szól, amelyek országhatárokon átívelve növekedtek.
A Grafton története Dublinban, a Grafton Streeten kezdődött, ahol egy kis munkaerő-közvetítő vállalkozás egy akkoriban még korántsem magától értetődő gondolatra épült: arra, hogy az emberekkel való munka legyen emberi, ne pusztán tranzakciós jellegű.
„Amikor 50 évvel ezelőtt elkezdtem a toborzásban dolgozni, az inkább hasonlított egy call centerre, mint arra, amit ma munkaerő-közvetítésként ismerünk. Minden előre meg volt írva, minden szigorú rend szerint működött, és egy átlagos munkatárs körülbelül 22 hétig maradt. Megmondták, mit mondj, hogyan mondd, és ennyi volt. Én négy évig maradtam, és ez megadta az alapokat, de amikor elindítottuk a Graftont, másképp akartuk csinálni. Egy derűsebb, emberibb módon szerettünk volna bánni az emberekkel. Ma ezt pszichológiai biztonságnak neveznénk. Az emberek valaminek a részesei voltak, nem csupán számok.” — Kenneth Belshaw, a Grafton Recruitment társalapítója
Ez a szemlélet vált a vállalkozás alapjává. Az igazi fordulat azonban az 1990-es évek elején érkezett el, amikor Közép- és Kelet-Európa elkezdett megnyílni. A Grafton terjeszkedését nem a méretnövelési ambíciók hajtották, hanem az ösztön.
„Elmentem Prágába egy hosszú hétvégére, és rendkívül lenyűgöztek az emberek: a képzettségük, a hozzáállásuk. Hazatértem, és azt mondtam: ‘Ezt a helyet meg kell néznünk.’ Visszatekintve a legfontosabb tényező nem a gazdaság vagy bármi hasonló volt, hanem a verseny hiánya. Számomra mindig ez volt a kulcs.” — Kenneth Belshaw, a Grafton Recruitment társalapítója
Ahogy Írországon túl is megnyíltak a lehetőségek, a Grafton ezt a megközelítést vitte magával az új piacokra is.
Magyarország nem egyszerűen a következő ország volt a térképen, hanem stratégiai döntés egy olyan időszakban, amikor maga a régió is gyorsan átalakult. Ahogy a multinacionális vállalatok sorra hozták létre működésüket Közép-Európában, nem elszigetelt országokban gondolkodtak. Regionális rendszereket építettek ki, gyakran központosított HR-struktúrákkal.
Ez a változás különleges lehetőséget teremtett.
„Ami igazán érdekes volt Közép- és Kelet-Európában, az az, hogy ha volt egy ügyfeled az egyik országban, nagyon könnyű volt ugyanazt az ügyfelet egy másik országban is megszerezni. Ha egy piacon bizonyítottad, hogy jó vagy, lehetőséget kaptál arra, hogy egy másikon is bizonyíts. Ez Írországban vagy az Egyesült Királyságban nem így működött… ebben a régióban viszont a siker átívelt a határokon.” — Niall Keyes, a Grafton ügyvezető igazgatója 1994 és 2011 között
Magyarország ebben a rendszerben különösen kiemelkedett. Nemcsak elérhető volt, hanem készen is állt. Már megvolt az a gazdasági tudatosság és üzleti érettség, amely megkönnyítette egy munkaerő-közvetítő vállalkozás felépítését.
„Mindig úgy éreztem, hogy Magyarország nagyon erős piac. Kifinomultabb volt, jobban képzett munkaerővel rendelkezett, és az embereknek erősebb érzékük volt a piacgazdasághoz. Nagyon jó hely volt arra, hogy üzletet építsünk.” — Kenneth Belshaw, a Grafton Recruitment társalapítója
Miután Prága már sikeresnek bizonyult, Budapest logikus — és stratégiai — következő lépéssé vált.
Budapesten elindulni azt jelentette, hogy mindent a nulláról kellett felépíteni. Nem volt meglévő csapat, nem voltak örökölt ügyfelek, és nem volt biztonsági háló sem.
Az első felvételek nem mindig alakultak a tervek szerint. Néhány kezdeti munkatárs olyan elvárásokkal érkezett, amelyek nem találkoztak a toborzási szakma valóságával. Ez gyors fluktuációhoz és kezdeti bizonytalansághoz vezetett. Maga az üzlet azonban sokkal ellenállóbbnak bizonyult.
„Azt hitték, valami tanácsadó céghez csatlakoznak, de mi egy startup voltunk. Fel kellett emelni a telefont, beszélni kellett az emberekkel, el kellett adni a szolgáltatást. Az első kör után mindannyian úgy döntöttek, hogy ez nem nekik való, és elmentek. De még ezután is képesek voltunk pénzt keresni.” — Kenneth Belshaw, a Grafton Recruitment társalapítója
Ezt követően a Grafton történetének egyik leggyorsabb növekedési pályája bontakozott ki. Néhány hónapon belül az iroda nemcsak stabilizálódott, hanem nyereségessé is vált.
„Budapesten repülőrajtot vettünk. A negyedik hónapra pozitív cash flow-t értünk el — a bevételünk már meghaladta a költségeinket. A nulláról indulva ez kivételes teljesítmény volt.” — Niall Keyes, a Grafton ügyvezető igazgatója 1994 és 2011 között
Ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy a piac nemcsak életképes, hanem készen is áll.
A Grafton magyarországi terjeszkedését nem az agresszív növekedési stratégia hajtotta, hanem azok a kapcsolatok, amelyek országhatárokon átívelve erősödtek. Közép- és Kelet-Európában az egyik piacon elért siker gyakran kapukat nyitott egy másikban is, regionális sokszorozó hatást teremtve. Ez a vállalat egyik meghatározó előnyévé vált.
„Ami igazán érdekes volt Közép- és Kelet-Európában, az az, hogy ha volt egy ügyfeled az egyik országban, nagyon könnyű volt ugyanazt az ügyfelet egy másik országban is megszerezni. Ha egy piacon bizonyítottad, hogy jó vagy, lehetőséget kaptál arra, hogy egy másikon is bizonyíts. Ez Írországban vagy az Egyesült Királyságban nem így működött… ebben a régióban viszont a siker átívelt a határokon.” — Niall Keyes, a Grafton ügyvezető igazgatója 1994 és 2011 között
Ugyanakkor az országon belüli terjeszkedés árnyaltabbnak bizonyult. Míg Budapest erős eredményeket hozott, a fővároson túli növekedéshez a helyi sajátosságok és az infrastruktúra vezérelte fejlődés mélyebb megértésére volt szükség.
„Szerettem volna több vidéki irodát látni az országban, de akkoriban valószínűleg nem értettem elég jól a piacot ahhoz, hogy azonosítani tudjam a legjobb helyszíneket. Ha megnézzük a régiót, sok fejlesztés a fő közlekedési útvonalakat követte… ezek a folyosók vonzották a beruházásokat, és ha ezt korábban észreveszed, a piac előtt tudsz pozicionálni.” — Niall Keyes, a Grafton ügyvezető igazgatója 1994 és 2011 között
A tapasztalat megmutatta, hogy a hosszú távú siker nemcsak a lendületen múlik, hanem azon is, hogy egy vállalat mennyire érti egyszerre a regionális kapcsolódásokat és a helyi realitásokat.
Harminc évvel a magyar piacra lépés után a Grafton a stabilitást folyamatos megújulással ötvözi. 1996-os indulása óta a vállalat a piaccal együtt fejlődött, miközben megőrizte következetes, emberközpontú szemléletét.
Fontos mérföldkő volt 2018, amikor a Grafton a Gi Group Holding részévé vált. Ez megerősítette nemzetközi hátterét és bővítette szolgáltatásait. Ma a cégcsoport Magyarországon több mint 100 munkatárssal, több márkanév alatt működik. A Kelly Services európai működésének 2024-es felvásárlása tovább erősítette pozícióját, különösen a munkaerő-kölcsönzés területén, míg a debreceni iroda újranyitása és a szegedi indulás a megújult országos jelenlétet jelezte.
A szervezet fókuszált, specializált toborzókból álló csapatra épül a Finance & Back Office, BSC, IT, valamint Engineering & Logistics területeken, mély szakértelmet ötvözve agilis működéssel. A Grafton lényegét ma is a kultúrája határozza meg: egy erős belső közösség és egy közös gondolkodásmód, amelynek középpontjában a valódi hatás áll.